…tudod, Kedves, olyan biztos vagyok benned, mint eddig soha másban. Ha fogom a kezed, minden pislákoló kétség elalszik bennem hirtelen. Tudom, hogy a ki sem mondott szavamat is érted, és a még meg sem fogalmazott vágyaimat is teljesíted, csak kérnem kell…Ha egyszer szorongva néznék ki a hajnali ködbe, és látnád komor, reszkető tekintetemben a ki sem mondott kérésem, kérlelnél, könyörögnél, adjak hangot szívem óhajának…Ha netán arra vágynék, hogy hegyek gyűrűi koszorúzzák otthonomat, útnak indulnál, szoknyaként vennéd magadra a poklot, hogy mihamarabb teljesítsd a vágyam. Visszatérnél, szegett szárnyként hullna vissza két karod, görnyedő ujjaid között vérszínű sebek szakadnának ketté, s hiába ülne arcodon az elvetélt kín, lüktető lelkem akkor is tudná, hogy Te megpróbáltad, mindent megtettél, hogy óhajomat teljesítsd, még akkor is, ha már a legelején tudtad, túl gyönge leszel hozzá…